Rólunk

Sziasztok!

Hát, most először is rólunk mesélnék: ez egy nyúltenyészet, természetesen nem esszük meg a nyuszikat, csak úgy hobbiból tartjuk őket. Összesen 12-en vannak most nálunk. Ez a tenyészet 2012-ben alakult, és úgy volt, hogy csak egy nyuszit tartunk meg. Aztán jött még egy, természetesen Hapsi, az elbűvölő nyuszilány, és a két nyusziból hirtelen hat lett! Sajnos, egy kisnyuszink, Eper betegségben elpusztult, és fölment a mennybe: remélem, jól van, és tudja, hogy szeretem! Aztán, megjött hozzánk a mostani év folyamán, még nyáron (késő nyáron), egy oroszlánfejű szép kislány, akit Gombolyagnak neveztünk el, mert a szőre selymes volt, de könnyen összegubancolódott. Persze, kifésülni nem hagyta magát, és a mai napig is vad, félősebb mint a többiek. Aztán, ő és Ében egymásra találtak, és megérkezett 2 hónapon belül hozzánk 4 kisnyuszi! Kettő fekete, és kettő barna. Azóta is szépen növekednek, és már elérték azt a bizonyos ivarárett kort. Az egyik kisnyuszi, Áfonya, nagyon "bokszolós", nem tud kibírni egy napot harapás, rúgás, bokszolás, csípés nélkül: ezért csak akkor nyúlunk be hozzá, ha takarítani, vagy etetni kell.

Persze, voltak anyai bakik is a tenyészet életében: igaz, Hapsi elsőre felnevelt 6 kölyköt, ami fantasztikus, de arról még nem meséltem, hogy Gombinak (Gombolyagnak) elsőre nem sikerült sajnos felnevelnie a kölykeit! Akkor is 4 kicsivel gazdagodtunk, de megfagytak: nem tudtunk mit tenni sajnos, mert Gombolyagot úgy hoztuk el egy másik tenyésztőtől, és ott egybe voltak zárva a nyuszik, mind a 3. Azt tartjuk valószínűnek, hogy Gombolyagot az egyik bak testvére befedezte, és mi erről nem is tudtunk semmit, tehát a kicsiket nem tudtuk már megmenteni. Nagyon sajnálom őket, és nekik is további szép "fönti" életet kívánok, ahogy Epernek is!

Hát, ennyi lett volna a mi kis történetünk!